Csabimra mindig is azt mondták, hogy nagyon hasonlít rám! Hát, ennek örülök, de én nem tudom megmondani, ez egy külsõ szemlélõnek sokkal könnyebb: felfedezni elsõ látásra az alapvetõ családi vonásokat. Nagyon jól szokott esni, ha hozzám hasonlítják! 
A többi gyerkõcömet ide-odasorolják: Albi alapvetõen Flórián vér, Anyu családja, de a kék szemük vakít (Csabié is) ami az enyém. Oli arcra (sajna) tiszta apja, mindenki ezt mondja legalábbis. Mercim apai öregannya, kiskorában a hörcsögpofikája is a mamira hajazott. (A mostani szupermodell testalkata az enyém. Mármint egykori és leendõ önmagamé.
)
Mások mást mondanak: ez a gyerek tiszta nagyapja, ez meg az anyukád keresztanyjának a húga... Stb.
Ma megnéztem a legfrissebb fotóikat a fészen, és meglepõdve döbbentem rá: "Atyavilág! Az összes Gyerekem RÁM hasonlít!!!" 
Borzasztó boldog vagyok! 
(Nem tudom, remélem nem buzog bennem máris túlságosan a helyreállt önbizalmam!... )
