Drága Fõnökasszonyom madártávlatból (az Északi-középhegységbõl, távrecsegõn keresztül) elengedett orvoshoz.
Egyre vacakabbul vagyok, nem, nem köhögök, mert nem tudok, töményen fulladok és érzem a vesémet meg a hátam közepét.
Nálam úgy szokott ez lenni, hogy este hapci-hapci, reggelre torkfájás, délután tüdõgyulladás... :(
Kegyelmet kaptam, mert ma is legszívesebben feküdtem volna otthon, magamról (a világról pláne) nem tudva, de hát a vállallat!...
Egyes busszal hazavergõdök, próbálom Lackómat rávenni, hogy vigyen haza fürdeni, és vissza az orvoshoz. Meglátjuk mit mond jó Doktornénim.
Na pussz, megyek gyerekeket etetni.
