Tegnap este a megfelelõ idõben és helyzetben és helyen végre meg tudtam beszélgetni Édes Pici Szívemmel a kapcsolatunk fizikális részét is.
Huuu, nagyon szégyellem magam, hogy hamarabb durcáztam, mint szóltam volna Neki... :( Mindent-mindent megbeszéltünk, és kiderült, neki bizonyos dolgok fel sem tûntek. És hogy Õ boldoggá akar engem tenni! Annyira édes volt!
Kértem, ne haragudjon, hogy a nyakába zúdítottam ezeket! Erre csak annyit mondott, hogy magára haragszik, amiért sok mindent nem vett észre!!! Csak ámulok ezen a fiún! :) Hát, ezért szeretem ennyire, mert van önkritikája, belát dolgokat, és igyekszik változtatni és a kedvemben járni!
Ciróka-marókáztam közben, és puszilgattam, és nagyon kedvesen igyekeztem Vele beszélni. Az Õ szavaival élve mondtam neki, hogy ezeket nem azért hoztam fel, hogy elszomorodjon, hanem azért, hogy megszögeljük a dolgokat! Mert egy kapcsolatban is meg lehet javítani mindent, igaz? Azt mondta, igen! :)
Azt hiszem ezt a fejezetet is lezárhatjuk!
Vagyis megnyithatjuk, csak most már sokkal szebb betûkkel fogunk bele írni! :) :) :)
