Gyûlölöm, amikor egyesek azon igyekeznek, hogy belefojtsák az emberbe a természetszerûleg feltörõ érzéseket.
Mikor Anyu meghalt 11 éves voltam. TIZENEGY!!!!!! És NEM SÍRHATTAM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! MERT én vagyok a legnagyobb!...................... "A nagykislányok nem sírnak, Anix!" Sosem fogom ezt elfelejteni Zsuzsikának, aki ezt mondta a hajnalon, amikor döbbent ürességben az elsõ szobában sírtunk: tesók, mamánk, Erzsi nénénk, mert Anyu hajnal fél 4-kor a szobánkban összeesett és meghalt. Kilenc gyerek sírt. Mikor én is zokogni kezdtem, csak annyit mondott, hogy a nagylányok nem sírnak!!!
Mostanság Laci miatt sírok, inkább szenvedek "csak" pár napja, de kutyául. Nem kívánom senkinek.
Akkor sem kisebb és viselhetõbb ez a kín, ha tudom, hogy rohadék módon bánt el velem. akkor sem, ha tudom most már mekkora színjátékot nyomott le nekem, és hog ykettõs életet élt: nem csoda, hogy két-két és fél hónap alatt látványosan ment össze. Nyilván a maradék lelkiismerete bántotta. Vagy ki tudja? Sajnos a mocskos tények tudata MELLETT kiborultam. Most már ott tartok és hozzáteszem NEM AKROM, hogy egy hónapja megy a hasam, munkahelyen nem gyõzök rohangálni, egy hete kábé fáj a gyomrom, szúr a szívem és két-három óránál többet nem tudok aludni. Az elmúlt öt hétben háromszor megjött. :( Éjjelente mászkálok, gondolkodom, létezem csak mint valami kísértet.
Hát ez van: és ma is kaptam sms-t egy ismerõsömtõl, hogy miért nem veszem fel a telefont -baj van vele. Írtam, hogy nincs, de a napközbeni fizikai munkától fáradt vagyok, mikor hívott még épp fõztem mert itt vacsiztak a gyerekek (attól, hogy Laci elhagyott, még az élet nem állt meg) és ne haragudjon, de belbetegedtem a Lacis ügybe, és nincs kedvem beszélgetni, ne haragudjon meg rám!... Valószínû rosszulesett neki... Akkopr sinc skedvem duruzsolni akárkivel a legnagoybb nyomoromról, mert épp feléledt a lelkiismerete és eszébe jutott, hogy sajnálóleg felhívjon kicsit...
Nem kell sajnálni!
És akkor sírok, amikor akarok!!! Amikor kikívánkozik! És nem mondja meg nekem senki, hogy egy ilyen ócska és szar ember miatt ki szabad-e borulni vagy sem?
Majd elmúlik minden, majd túlleszek rajta, egyszer. De lehet, hogy soha!
Lehet, hogy soha sem lehet feldolgozni olyan tényeket, mint az, hogy aki mellett elképzeltem a jövõmet, róla egyszercsak nagy váratlanul kiderül, hogy nem is létezik! Hogy egy más ember, egy idegen lény!