Nemrég értem haza Helénától, életem legnagyobb élményétõl! :)

Annyira hálás vagyok ennek a nõnek, hogy szavakba sem tudom foglalni!!!
Ha visszagondolok a pénteki világfájdalmamra és kínjaimra, már nem is értem... Vagyis de... csak olyan jó máris a múlt ködébe veszni látni az egészet!

Heléna (másik négy diplomás szakmájától eltekintve) családterapeuta. Köszönöm Õt Istennek, hogy aközelébe hozott, hogy elvállalt (INGYEN!!!) és amióta rajtam-értem-velem munkálkodik (és rendszeresen imádkozik értem) az életem kategóriákat javult!!!

Lett házam, a gyerekeimmel megújult-felújult-kivirult a kapcsolatom, dolgozunk azon, Lacival (s családjával) jó legyen a kapcsoaltom, épüljek, épüljenek általam -s ez mennyei. Fõként azért, mert a mennyet látom megnyílni minden alkalommal, ahog yott vagyok. Érzem az Isten közelségét. Mibõl? Az elfogadásból, abból, hogy a dolgok csak rólam szólnak, hogy ott az lehetek aki vagoyk. Jobbb sem és rosszabb sem. ÉN! Én, Ceresznyés Anix, a bûneimmal, a megbánásommal, a helytelen önértékelésemmel -amibõl hamarosan nagoyn helyes kis önkép lesz- ott sírhatok, nevethetek, tördelhetem a kezem -és SENKI SEM FOG ELÍTÉLNI SEMMIÉRT. A titok titok marad, a négy fal mindent ott tart. A fehér bõrkanapék és a rengeteg csokor virág, az orchideák és Heléna páratlan bája és életereje felvillanyoz, Istenbe vetett hite nekem is hitet adnak -és most már elhiszem, hogy amit a helyére teszünk, feloldunk, amit kibeszélek magamból, amivel kapcsoaltban elvégzem a házi feladatot azok a problémák meg is fognak oldódni.

Úgy eresztett el, hogy "ne félj semmitõl"! Bárgyú kis szívemnek tudjátok ez milyen erõt adott? És milyen jólesett? Nem kell félnem? Hmmm. Honnan tudja ez a nõ, hog yén félek? Igen, sokat félek, szinte állandóan... "Ne félj" Éreztétek már ugyanezt, mikor a szívetek legközepébe látnak? Hogy az milyen jó? :) Remélem igen!

Nos, az ülésen meséltem Neki arról, hog ymegszûnik a munkahelyem, de hozzátettem, hogy talán ez a megoldás ahhoz, hogy jobb dolgok következzenek rám munkaügyi szempontból! Heléna szeme felcsillant: oké, mindjárt felhívjuk Mariannt, mert neki pont olyan gondjai vannak, amiket te meg tudnál oldani! Felhívtuk, beszéltünk vele! :) Valószínû, hogy segítségei leszünk egymásnak! :)

Lacimat várom, hogy hazaérjen, itt vagyok náluk. Ancija nem tudja (még) hogy hova járok kedd esténként, de majd elmesélem neki, ha eljön az ideje, ha eljön a megfelelõ mód, amikor, ahogyan el tudom mondani. Szeretem, és Õ is engem, ez biztos, s a Kisfiát is, remélem egyszer feleségül vesz!
(Vagyis tudom, hogy így lesz, mert Helénával ezért imádkozunk. Hogy nyíljon a szíve, és Õ se féljen. Semmitõl!)

No, mindenkinek sok boldogságot kívánok, s azt, hog ymegoldódjon minden élethelyzetetek, aminek meg kell oldódnia! Bízzatok Istenben!

"Ne féljetek!" :)