Mindig rühelltem amikor értelmetlen mukát kellett végeznem!
Ma is ez van: otthon rogyásig van a pakolnivaló az albérletben, az új házban felmosni kéne jópárszor, hogy fogyjon a por meg a cementpor, a kihordott ruhákat bepakolni a szekrényekbe, függönyöket felrakni, fúrni-faragni, a szilveszteri üres üvegeket legalább egy sarokba rendszerezni... Khmmm... :D
De nem: itt punnyadok a napköziben egy (EGY) gyereket õrizgetve, mert már unalomig játszottuk magunkat. Nem tudom mi a francnak kell nekeünk kinyitni január elsõ hetében ere a három napra??? :O Egy gyerekért...
Délután talán lesz kettõ iskolásom, de remélem minél hamarabb hazakotornak tanulnivaló híján, és mehetek haza én is, segíteni a fiúknak, akik ma szállítják ki az utolsó adag bútoromat. Mármint és úgy értve, hogy amiket nem kell szétszedni. A hálószobai nagy gardróbszekrényemet lapra kell szerelni, mert azt anno is úgy szerelte össze benn az asztalos. Most Lacim fogja MEGCSLLLLOGTATNI asztalos tudását! :) :) :) EZ EGY KÜLÖN TÖRTÉNET! :D
Ma este écakáig rámolok észsákolok és edényeket ládázok be, meg virágokat mosok le, és teregetem a kimosottakat, és plüssállatokat kefélek (ki, mosás után) és spejzot rámolok, és szutykokat hajigálok ki, és a meglévõ tizenhárom vackos csomag mellé csinálok még kilancet. Tudjátok, amiben fellelhetõ szög, gombostû, cérna, legó, képeslap, madzag, kiskanál és fontos emlékek és hózentrógli és kártya és ki ne dobható játékalkatrész, meg puzzledarabok, meg mini porcelánangyalkák és hajcsatok meg gyógyszerek és konyhaeszközök. (Nem tudom inek mi szokott még benne lenni, az enyémbõl már csak egy cigánygyerek hiányzik...)
Na szóval elég izgága hangulatban vagyok ebbõl eredõen: itt megöl a semmittevés, otthon meg vár a pusztulat sok meló...
Nah nem nyavalygok, majd kiegyensúlyozódik ez! :)
Pusssz Mindenkinek! :)
