Tegnap végre úgy pihentem ki magam, ahogy mindig is kéne: aktív nyugalomban, a Jóisten közelében, kedves emberek társaságában, hatalmasat ebédelve finom és egészséges ételekbõl! ;) Nem utolsó szempont!!! :D Patinásan berendezett, ódon hangulatú épületben, amit a gazdasszony vendégszeretete és életigenlése is gyönyörûvé tesz! Az idõs teológiatanár frofesszor bácsi bájos lényérõl, hatalmas tudásáról, istenszeretetérõl, széles világlátásáról már nem is beszélve! A tanítását nyitott fülekkel és lélekkel hallgattuk, a történeteit pedig derülve! :)
A jóízû beszélgetésbõl este fél 8-kor indultam haza, pedig kettõre már itthon akartam lenni.
Így van ez, amikor annyira jó valahol, hogy az ember nem akar eljönni onnan!
Nektek is kívánok ilyen feltöltõdést minden hétre! :) (L)
"Isten közelsége oly igen jó nékem.
Az Úristenbe vetem reménységem!"
/Zsoltárok 73:28/
