Hogy jól vagyok-e?
Hát, nem mondanám... 
De a Jóisten megadta nekem azt a lelki békét, amire most óriási szükségem van!
Tegnap már fél 9-kor ágybabújtam, nem is tudom mikor feküdtem le ilyen korán, de nagyon jólesett! :)
Állandóan Istvánra gondolok, van valami olyan kapocs bennem iránta, ami nem egy hirtelen múló fellángolás után/kor szokásos. Az eszem köt Hozzá, az érzelmeimet félretettem. Küzdök Érte! Nem levelekkel, ilyesmivel, de errõl most nem szeretnék írni...
Kedden itt aludt nálam Csaba és Albert, Csabim pizzát sütött nekünk!!! :) Full sz*r lett, de ennyire még sosem örültem pizzának! :D Kicsit vékony lett a tésztája, savanyú a paradicsom, de... tényleg: megettük mindet! És agyondicsértem! :) Õ is mondta, hogy sajnos ez nem olyan lett, mint a múltkorija, de kértem, hogy ne szabadkozzon!
Közben nagybeszélgetést tartottunk párkapcsolatilag, és Albimat nyúztam a barátnõjével kapcsolatban, hogy talán nem kéne ennyi mindent elviselnie... Sok mindent megtárgyaltunk, szép finoman. Aztán valahogy Albim elkenõdött, néha könnyeket láttam a szemében, és kibuggyant belõle, hogy neki a gyerekkora, a kissikolás kor ais egy szörnyûség volt, és az életébõl nem nagoyn tud kellemes dolgokat felidézni! 
:( :( És az elsõ kép ami felugrik neki az az, hog yén verem, és kiabálok vel!!! 
Igen, volt, hog ykikaptak, és volt, hog ykiabáltam, csak nem gondoltam, hogy neki ez ekkora traumaként maradt meg, és hogy ez az elsõ, ami eszébe jut, és hog yez minden szépséget felülír a gyerekkora emlékeiben! :( Forró vizet a kopaszra! :(
Az elmúlt egy hetemben elég sok mindennel kellett szembesülnöm a hibáimat és tévedéseimet illetõen, meglehetõsen sikerült magamba szállnom!
És úgy érzem eddig is igyekeztem, de most ezerszerte jobban fogok, hogy a gyerekeim boldogok legyenek, és a "most" megszépítse a múltat!
Hát ezek vannak: küzdés, remény, szomorúság, múltelemzés, gyötrõdés, némi jókedv idõnként, de leginkább halk fohászok és átsétálás a kietlen pusztán, oázisra várva!!!
