Itthon van! Végre! Drága jó édesapja haza méltóztatta hozni, persze elõtte dobott egy sms-t a következõ szöveggel: "Oli maradhat holnap reggelig?" (A rosszéletû édesanyucikádat, azt!!!) Grrrr!

Hát... Aki nem tapasztalta még meg szándékosan gonosz ember társaságát, az nem tudja mi ez: állandóan és folyamatosan és szüntlen és mindig és mindig és mindig, reggel, napközben, este, hónapról hónapra, hétrõl hétre zaklatva lenni valaki rosszindulatától! Mikor azt hinnéd, hogy végre lenyugszik és lesz egy(!) hangsúlyoznám: EGY (nem kettõ!) nyugodt napod, akkor már örülsz! Aztán hamar beleborul a fos ismét a nyakadba, mert megdöbbenve rájössz, hogy még az elõzõeknél is tud rohadtabb lenni!

Nem is kívánom senkinek, hogy tudja!!!!!!!!!!!! Õszintén nem!

És most azon töröm az agyam, hogy kénytelen leszek bemenni a gyámhivatalba, távoltartást kérni rá a hétköznapokra, hogy ne vihesse el szegény Olivért amikor csak kedve szottyan, mert már semmi rendszer a gyerek életében, csak nyúzza ide-oda. :( És ki kell erõszakolnom magamnak a minden második hétvégét, mert sajnos máskép nem megy... Hiába van róla bírósági végzés! Hiába szerettem volna emberi alapokra helyzni a életünket (már ami még közös a volt férjemmel -a gyerekekkel való kapcsolattartás) képtelenség!

Na, lényeg: Olivér újra itthon!:) :) :)
Persze beült a klotyóra, nem hiszem, hogy nagydolga van, csakgondolom, sírdogál, mert minden héten újra és újra el kell szakadni a testvéreitõl........

MILYEN APA AZ ILYEN???...................................................................