Anix

A mai menü nálunk ebédre sörtésztában sült csirkemell-filé, fõtt tojásos, majonézes rukkola-jégsaláta-bébispenót saláta, sült cékla és fûszeres sült burgonya volt ;)

Van az úgy, hogy nem sikerülnek a dolgok...

Én ma zabpelyhes kekszet akartam sütni -saját recept alapján. Oli még rá is kérdezett: saját recept? Mondom igen! Hát, nem jött össze!
A tészta, aminek a tepsiben kerek, lapos, majd' egy centis kis aranyos formát kellett volna öltenie (amolyan kekszalakot) fityiszt mutatott nekem, és kiterült! Egész tepsi aljára. Gondoltam magamban ezt-azt, de nem adjuk fel ily' könnyedén! Kitalálok valamit!
Kevertem egy kis margarint még a tésztába és lisztet. Hátha ezek segítenek rajta: a kekszecskék kis, magas halmok maradtak, épp sülnek!
Breaking news: hátizé: lapos halmok maradtak! De ez legalább keksz jellegû lesz. Holnap szeretnénk megreggelizni.

Lapos, nyúlós zabkásalepény tesókáikat meg majd megesszük szerintem tányérból egy kis mézzel lecsorgatva holnap este! :D

Búcsúzik Anix a konyhából: jóvanna...

Hát akkor induljunk!
Gyalog.

Ha megfeszítenének sem tudnám most csípõbõl azt mondani hog yörülök a munkahelyemnek.

De igen, örülök, tudatosan, de az érzelmeim elvesztek valahol egy havas rókalyukban és megfagytak. Talán jobb is!

Hullár aki vagoyk merülve, ez a munkahely kiszívja minden erõmet, energiámat, jókedvemet, mindent. De jó, mert napközben nem agyalok semmin, és fõlen SENKIN, a múltam fõszereplõje is egyetlen egy alkalommal tudta magát a fejembe villantani ma. Aktapakolás tonnaszámra, gõzütemben, tértivevények szétszórása a 200 négyzetméternyi irodában a megfelelõ helykre, határozatok elpakolása a hozzávetõleg 12.000 ügy dossziéiba, iktatás gépen, kivétel az aktuális iratoknak, munkaerõk mellõl a kész akták kicígelése, irattározása, stb., stb...... Kewmény fizikai munka, gyorsan végezve, és egész napos erõs koncentráció a ügyiratok szám szerinti rendszerezése miatt. Nem lehet tévedni!

Tegnap elmentem Helénához, de annyir azárt és törött voltam, hog ynem is tudott mit kezdeni velem... De barátok vaguynk, legalább feltérképezte nyomorúságos helyzetemet, és bátorított, infókat adott mostani fõnökömrõl és felvázoltuk a kzelésem fõbb irányvonalait. Aztán hazuabringáztam a hóban. lefagyott úton, végig hálákat adva a Jóistennek, hog ymég soha, egyetlen egyszer sem estem el vagy húsz éve...

Ma reggel a rádióban hallgattam a fél 7-es híreket, mikoris kishölgy azt állította: országszerte havazik! Mi???? Ajtó kivág, bazeee, hát itt is! :O
Akkor újratervezés: nem kerékpározunk, hanem dzsalunk befele gyalog. AZONNAL! Szal 6.40-kor indultam, még félig sötét volt, de átvágtam a nagy sztyeppén és begyaliztam a munkahelymre, röpke 50 perc alatt. Megszámoltam: 13 autó ment el mellettem, még csak nem is lassítottak...

Haufele a kollegina félútig elhozott, olyan éhesen értem Erzsi mamáhozm hog ymár szédelegtem. Ja, pénzem 150 Ft, abból nem lehet messze szaladni. Kértem tõle kölcsön, s vettem ennivalót ma estére és holnapra. Hhhhh.

Holnap jobb lesz! :)

Szép estét mindenkinek!

Hjaaaj! :)

Rég nem voltam ennyire boldog!!! :)

Nagyon jól sikerült az elsõ napom! :) Kedvesen fogadtak: az elsõ ember, akivel találkoztam egy régi tornázóm, Evelin. Egy cukorfalat nõci!
Mindenki bemutatkozott, s akirõl leginkább azt gondoltam, hogy nem fogom kedvelni, na õ volt a legaranyosabb! :)

A munka temérdek, hajtás Pajtás nyolc órában, de nem baj!!! Dolgoztam én már sokat máshol is!
Mindenre nagoyn kell figyelni, nem lehet tévedni!!! Délután kettõre valahol félúton el is hagytam az agyamat, azóta sincs meg, de mindegy

Délelõtt raportra elõhívatott a Fõnök Úr, aki tök korrekt volt, én meg holt bénán és megmerevedve ültem a bõrfoteljában tõle hozzávetõleg két kilométerre, de azt közölte,hogy bizalma végtelen... amíg el nem játszom Nem fogom!!!

Megjegyezte, hogy avégrehajtás nem az az üzletág, ami két évmúlva becsõdöl -sajna vagy nem sajna- és így a megbízható munkaerõ stabil, hosszútávú megélhetést találhat magának. Én megbízható leszek! ;)

Am, az iroda akkor aés annyi és annyi féle irat található, hogy reggel az elsõ dolog, amivel elláttak egy TÉRKÉP volt!

No, megyek ebédet készíteni holnapra, ruhákat kiválogatni és fürdeni. Aztán tenti. Ki kell aludni magam, mert reggel korán kelek, és akárhány fok mínusz is lesz kerékpárral kell közlekednem. Este Helénához megyek agyat kurkásztatni, s után a sötét éccakában és zimankóban megint bringázok vag y8 kilométert.

Puszi és pá: Anix, az új munkahely mámorában úszva ;)

FELVETTEK!!! :D

Hétfõtõl a Végrehajtói Irodában dolgozom! :)

Nagyon örülök! 

A kész mû! ;)
Nagyon boldog vagyok, hogy a Kislányommal együtt alkothattam valami szépet! :)

Két pöttyöcskét leszámítva, amikbe még nem rajzolt nekem Merci semmit, kész a festés.

Kisleányka virágot szagolgat, s körben virágok, pillangók repdesnek.
Boldog békeidõk hangulatát idézi -számomra- és sokkal melegebb így a tornaszoba.
Késõbbiekben teszek fel egy-két fotót.

Sok szépet nektek is! :) 

Miután letettem lelkem utolsó terhét is tegnapelõtt éjszaka, most már úgy érzem, VALÓBAN megkönnyebbültem, és sokkal jobban érzem magam! :)

Bizonyára az is sokat tett a latba, hogy felcsillant egy reménysugár a sötét égen, és egyelõre reménykedhetem valami változásban! :)
Szép hétvégét Mindenkinek!