Hjaaaj! :)
Rég nem voltam ennyire boldog!!! :)
Nagyon jól sikerült az elsõ napom! :) Kedvesen fogadtak: az elsõ ember, akivel találkoztam egy régi tornázóm, Evelin. Egy cukorfalat nõci!
Mindenki bemutatkozott, s akirõl leginkább azt gondoltam, hogy nem fogom kedvelni, na õ volt a legaranyosabb! :)
A munka temérdek, hajtás Pajtás nyolc órában, de nem baj!!! Dolgoztam én már sokat máshol is!
Mindenre nagoyn kell figyelni, nem lehet tévedni!!! Délután kettõre valahol félúton el is hagytam az agyamat, azóta sincs meg, de mindegy
Délelõtt raportra elõhívatott a Fõnök Úr, aki tök korrekt volt, én meg holt bénán és megmerevedve ültem a bõrfoteljában tõle hozzávetõleg két kilométerre, de azt közölte,hogy bizalma végtelen... amíg el nem játszom Nem fogom!!!
Megjegyezte, hogy avégrehajtás nem az az üzletág, ami két évmúlva becsõdöl -sajna vagy nem sajna- és így a megbízható munkaerõ stabil, hosszútávú megélhetést találhat magának. Én megbízható leszek! ;)
Am, az iroda akkor aés annyi és annyi féle irat található, hogy reggel az elsõ dolog, amivel elláttak egy TÉRKÉP volt!
No, megyek ebédet készíteni holnapra, ruhákat kiválogatni és fürdeni. Aztán tenti. Ki kell aludni magam, mert reggel korán kelek, és akárhány fok mínusz is lesz kerékpárral kell közlekednem. Este Helénához megyek agyat kurkásztatni, s után a sötét éccakában és zimankóban megint bringázok vag y8 kilométert.
Puszi és pá: Anix, az új munkahely mámorában úszva ;)