HTML

Anix

Friss topikok

  • Mária Juhász Kormányosné: @Mária Matuz: légy szíves a vers szerzőjének nevét megírni, köszönöm szépen! (2024.10.14. 08:43) Weöres Sándor: Mosoly az arcodon
  • Anix: Köszönjük szépen Évike! Már sokkal jobban van Merci, épp EGYEDÜL zuhanyozik! :) (2014.03.24. 20:18) Lábadozás
  • Anix: De ez csak néhány csók volt... :P Nem szerelem! (És nem is lesz az!!!) Azért köszönöm az aggodalma... (2014.03.24. 20:17) Csók!
  • Anix: Köszi! :) (2014.03.13. 17:15) Altató orvosnál
  • evimami: Sok szerencsét az egészhez! (2014.03.08. 16:21) Készülõdés holnapra

Címkék

Nem kell más!

2013.10.28. 18:27 Anix

Milyen fura ez az egész!
Nem tudok továbblépni...

Folyton Lacira gondolok, Õ jár a fejemben. Örülök, amikor a nehéz fizikai munka közben néha már eltelik akár egy-két óra is, hogy nem jut eszembe...
Szeretem, mint ahogy mindig is szerettem, teljes szívbõl, lángolóan, elkötelezetten! Egy életre. Egy életre megszerettem.
Nem tudom, miért van ez? Nem tudom!
És azt sem -de már nem is kutatom az okát- hogy miért van az, hogy az ember igazán szeret valakit, õt pedig nem szeretik viszont ugyanúgy. Hm?... *vállatvon*

Ismerkedhetnék. Lehetne. De nem érdekel! Az eszemet tudom irányítani, az érzelmeimet nem! Hozzá húznak, minden Hozzá húz...
Fáj Érte a lelkem, megszoktam mindenét: minden porcikáját: a puha, hosszú ujjait, szép kezét; a magasságát, a vékonyságát, a nagy füleit, a kopaszodó fejét, a bazilika kilincs orrát, a szemüveges tekintetét, a csodaszép száját, a puha csókjait, a pótolhatatlan puszikáit, ahogy fogta a kezem, ahog yölelt, ahogy szundikáltunk egymáshoz bújva, a nevetését, ahogy megnyalta a száját, ahogy kezébe vette a fekete cicánkat, ahogy... mindent!

/Várom a köveket! :P :)/

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anix.blog.hu/api/trackback/id/tr945951042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vilmácska 2013.10.28. 19:15:41

Köveim nincsenek, ha lennének, Neked akkor sem adnék belőle. :P :D De azt javasolom, olvasgass a gyászról és annak fázisairól. Magadra fogsz ismerni, és egyből könnyebb lesz elviselni mindent. Én neked drukkolok! :**

Anix 2013.10.28. 19:56:40

Igen... Tudom... Vannak fázisok, de attól, hogy ezt tudja az ember, még sajna nem könnyebb :( De azért köszi a vigasztalást!

evimami 2013.10.28. 21:39:26

Én nem vigaszt adok, Gondolj a hazugságaira, a kettős életére, a megcsalásra, és add ki a dühöd, amibe csak tudod. Akkor, majd, utána jön csak a megnyugvás, Tipord el magadban az emlékeket, hisz nem voltak igazak...

Anix 2013.10.28. 21:45:36

Igazad van Évike! És köszönöm! A kettős élete megbocsáthatatlan...
süti beállítások módosítása