Ma volt a második napom az új helyen, a kertészetben.

Nagyon rendes a fõnök, igazi EMBER, vicces, aranyos, kávét fõz nekünk, nem ordibál, nem káromkodik! Mindent megmutat, mindent elmagyaráz, segítõkész, s megérti, hogy az ember családbna él! Egy középiskolai osztálytársam öccse.

Tegnap 13 órát voltam, ma 12-t. Jelen pillanatban hulla vagyok, szédelgek a fáradtságtól, s felidegesített a munkaügyrõl érkezett levél is, hogy holnap 10-re menjek be állásinterjúra, különben ugrik a munkanélkülim. Kurva annyukat!!! Biztos megint elismétlik a múltkori, diplomás állásajánlatukat, vagyis a polgármesteri hivatal takarítását 8 órában bruttó 75 ezerért. Rohadt magyar állam!...
Na, mindegy. Még nem tudom, bemegyek-e, felhívom majd Szabolcsot.

Hamarosan jön Lacim, megyek kiáztatom magam és hajat mosok, a kétnapi szennyesemet meg bevágom a gépbe, és kimosom a zöldes-sárgás dzsuvát belõle.

Sziasztok!
Anix, egy jó munkahelyrõl, reményekkel teli, akkor is, ha a munkaügy keresztbetesz