Korán keltem, reggeliztem, számolgattam a nemlétezõ pénzemet, szerveztem mindenfélét. Mert nekem mindig, mindenfélt kell szerveznem. Ha nem kell, akkor is kell! :D :P Na szóval...

Bevásárlandók listázása, mosás, teregetés, söprögetés, moooosooogatáááás (jó hosszan eltartott) edényelpakolás, megint mosás, Lackóval ügyintézés. Vásárlás.

Szerelmem kivitt Zahorára, ahol is átugrottam a vízvezeték-szerelõ édesanyjához megköszönni a fija munkáját két kávéval (pézt nem fogadott el) ahol is anyukája közölte, hogy háááála Istennek, hogy én leszek a szomszédja! :) ;) (Hm, még nem tudja a teljes igazságot! :P :D) És közölte, hogy ott hátul a fia épp disznósajtott tölt, látogassam meg. Ott volt a nagymamája is, Bözsi néni, az egyik régi szomszédnénim, aranyvirágszál, oly annyia, hogy anno alapozásunkhoz (kérés nélkül- egy bazi nagy vájdling fánkot sütött, nagyjából tizenötünkre- akit körbepuszilgattam, s biztosítottam, hogy pár hét, és sokat fogunk beszélgetni újból! :)

Aztán rohantam a királyom, Ladislav után, mert Õ(felsége) már tüzelt. (Készülõdött a begyújtáshoz!) Megtanított engem is, hogy ebbe a fajta kiskályhába hogyan kell begyújtani. így, meg így! Meg is tanultam!!! :P

Aztán nézegettük Oli szobijában a betont, meg az ajtókeretbe keresztbetett léceket, s azon tûnõdtünk, hogy két hét még, mire kiszárad és burkolhat, kábé...

A többi helyiség is csinosodik, remélem ma lefestette Miki a nagyszobát, mert ha az kész lesz, meg a fürdõ is megkapja a világos narancsos színét, akkor költözünk!!! Reményeim szerint még kari elõtt!!!

Délutáni szunyókálásomból többször is Gyermekeim telefonja ébresztett fel, mert útmutatást kértek tüzelésügyileg. Kis Édeskéim nagyon aranyosan átmentek és raktak még kétszer a kályhába. Zabálom meg õket. (Mondjuk attól tartok, hogy a távbegyújtás elég költséges dolog lehet! :O Majd a decemberi telefonszámlámból kiderül...)

A szombat estét Lackóm társaságában töltöttem. (Na persze, majd részletezem?!??? Dehogyis!!!! Bleeeee!) :) :) :)