A festékeket elhoztuk Festékgyártófalváról, Lászlóm visszafuvarozott dolgozni, majd Õ szépen helyszínre szállította és lehelyezte a nappali sarkába a sok-sok vödörnyi szállítmányt! :)
Este olyan hulla voltam, hogy hazaérve leültem, és nem bírtam felállni. Szó szerint. Az volt az érzésem, hogyha meg kell moccannom belehalok abba, ahogy a szívem kalapál. Hugival mentünk volna cappucinózni (két napja vártam, és ezért szine bármilyen programot háttérbe szorítok) de lemondtam, csak féligfekve pihegtem az ágyon és vártam a jobblétet! Persze eljött az is! ;)
Lackóm is fél órán belül ott volt nálam, pedig nem panaszkodtam Neki különösebben, csak mikor felhívott jeleztem, hogy ha nem baj, ma nem megyek át hozzájuk, mert képtelen vagyok rá.
Mikor hozzám (át)ért mosolyogva-tutujgatva mondta, hogy úgy el voltál anyátlanodva a telefonban, hogysiettem, ahogy csak tudtam! :) (Máskor mindig kinevetnek a gyerekeim, fõleg a lányom, hogy milyen csicseregve vagyok képes dudogni Lacinak a telefonba! :P ;) Most elanyátlanodott hangom volt...
No, ezekután Olinyúztunk és filmeztünk Ilussal hármasban, késõbb pedig rendeztünk egy kis összebújós, cseverészõs-nevetgélõst kettesben. :)
Így telt a péntek.
