Neeeem, Kedveskéim, nem! Én nem arra gondolok, amire Ti! :P Bár ha ez a lükött István jött volna a hétvégén, akkor lett volna nem is one, hanem rögtön two nights in Heaven! :D Legalábbis bíztam hozzá!...
Nyúzom magam, még mindig próbálom megfejteni a nagy rejtélyt, amit nem tudok, de arra gondolok, hogy minél többet gondolok rá (RÁ) annál hamarabb jutok valami eredményre!!! :D
Sikítani tudnék! A délelõttünk egy rakás sz*r volt itt a Köziben. Kevin megint megharapta Ferikét, a szadista gyerekállatja... Grrr! Éva meg a nyakamba akarta varrni, hogy azért volt, mert egyedül hagytam ennyi gyerekkel (hattal!). Ja, persze, egyedül, és rászakadt ez az eszméletlen tömeg, mivel átmentem Ajihoz gyümölcsért tízóraihoz, amit õ nem készített elõ!
Tegnap Zsuzsalinkámtól kaptam ajándékba -lelkem vigasztalására- egy számot, és sokat hallgatom: Gringó Sztár: Hetvenkettõ (születésünk éve is). Meglehetõsen szomorkás, de helyenként csodaszép a szövege! Bele lehet pusztulni pár másodpercre... :(
Na és hogy véletlen se hagyjon el a depresszió egy percre se, ezt hallgattam ebédszünetben! :D
Kezd is elegem lenni belõle, így áttértem a múlt vasárnapi slágeremre (amit egész délelõtt hallgattam, míg takarítottam nagy örömmel, miközben Istvánt vártam meg Dánielt) és most ez szól. M People: One Night in Heaven. ;) Hát, inkább egy éccaka a mennyországban, mint morfondírozás arról miaf*szomért kell így bánni az emberrel (velem) miközben beláttam a tévedésem, mlliószor bocsit kértem, és ezer módon biztosítottam a szerelmemrõl.
Hát b***djon meg mostmár!!!! :P (Persze "általam", nah!:D)
Pussz: Anix, aki haragudni sem tud rendesen (még)
