Mármint ha akarnám és biztos lennék benne és-és-és, akkor nyugodtan kiejelenthetném, hogy kedveskéim, Anix barátnõtök megtalálta a leendõ második férjét! ;) 
:)
Deee Anix barátnõtök olyan bizonytalan, mint a ... nincs is rá hasonlat :P
Szóval István reggel felhívott, hogy hogy vagyok (a tegnapi nagyon kellemes, órákat beszélgetõs, egy puszival záródós) találkánk után. Mesélte, hogy hazaérvést a lánya faggatta, hogy naaa mi volt apu, mi volt? Õ meg csak sóhajtozott, hogy hát kislányom, apukád kitehetné a nyakába az "ELKELT" táblát... :)
Teljesen odavan! :)
Aranyos amúgy, kis kedves, kellemes, nagyon puha természetû, minden nõ álma egy ilyen férj. Tõle holt ziher, hogy ágyba kapnám a kávét, és minden kívánságom lesné.
Hozott egy csokor nagyon szép virágot, egy hatalmas Merci bonbon kíséretében, ajtót nyitott nekem ki- és beszálláskor az autóba.
De még gondolkodnom kell........ Még idõ kell nekem....... (Megszokni a jót?)
Puszi Mindenkinek! Remélem Ti tudjátok, mit akartok! :P ;) :)
