No, végre ideértem, hogy írjak is valamit a cím alá! :D
Ez is olyan poszt lett, mint oly sok másik korábban, hogy feltettem a címet, rohannom kellett és majdmegírom-gondolattal füstölve távoztam. Az idõ meg csak telt és nem pótoltam a hiányosságaimat... Az ilyen bejegyzéseimhez általában több hozzászólást kaptam, mint a megírtakhoz -tehát mindennek vannak elõnyei is, még a trehányságnak is! :D (Nem ááám!)

Nnnnah. Ez a gondolat (vagyis kérdés) pici Húgom (nagy) száját hagyta el, épp a helybéli szüreti fesztivál legnagyobb fogórgatagában, mikor is épp a felvonuló betyárokat, lovasokat, norvég delagációt meg gólyalábasokat néztük szikrázó napfényben a fõút mellett ácsorogva, jó nagy tömeg közepén, a polg.hivatal elõtt.Már túl voltunk a V.I.P. személyeknek szóló személyes hivatali körbevezetésen, még a polgármester irodájában is jártunk és kinéztünk az ablakán! ;) Bizony ám! :) És ettünk az ünnepélyesen megterített hatalmas asztalról a díszteremben is... Hát igen, mi mindenhol belecsöppenünk a protokollba -valamilyen szinten! :D

Na szóval épp nézelõdünk, integetünk anorvégoknak, miegymás, élvezzük a felvonulást, Ilivel, Csillával, akik vendégeim voltak azon a 7végén, meg Szilvikével, aki a délutánt töltötte velünk. Szilvike épp a lelkét öntötte ki nekem (ami megjegyzem számomra nem terhelõ dolog, és ha tudok, szívesen segítek!!!) mikor is sms-em érkezett. Az elõttem álló drága jó Hugicámtól! :D A lököttje, nemfordul hátra, hogy susorogjon a fülembe, hanem üzenetet ír. A háta mögé fél méterre. Hiába, a gépek világát éljük! :D

Megnyitom, olvasom, gondoltam, hogy valami egészen személyes... Azt írja (végighallgatva a beszélgetésünket Szilvával) hogy: "Miért nem tanulsz pszichológusnak? Simán megélnél belõle..." :D

És tudjátok mi a tökgáz??? Hogy azóta egyfolytában ezen gondolkodom.........
Dr. Cseresznyés Anix pszichológus szakorvos......

Hmmm. Érzek magamban valamiféle adottságot ahhoz, hogy bele tudjak érezni mások lelkébe, gondolataiba, helyzetébe, és szívesen segítek!!! Talán tényleg kamatoztatnom kéne! És közben kereshetnék is vele! Nem rossz gondolat!

Hetvenkettedik motiváló tényezõ: a volt férjem gutaütést kapna, ha ledoktorálnék...

Ööö, lehet, hogy addigra én is??????????????

Hát szóval vannak ilyen féltve dédelgetet, de nagyon mocorgó kérdések bennem... Majd kiforrja magát a kérdés (meg a válasz is) de olyan jó most erre gondolnom! És felvillanyoz a dolog, hogy tanuljak. Hogy honnan lesz rá pénzem? Még azt sem tudom, de nagyon igyekszem mindenütt helytállni! :)

Mindenféle infókat szívesen veszek afelõl, hogy hol lehet pszichológusnak tanulni, hány év, mennyi lóvé, meg minden.

Csók Mindenkinek!
Anix, doktorátusról álmodozva! :D