Fogyókúrázom...................................... 
És annyira sajnálom magam! 
Ééén szegény, hát éheznem kell! 
Komolyra fordítva a szót: nagyon nehezen viselem ezt az egészet. Tiszta lelki trauma volt az egész délelõttöm. Hogy nem ehetek péksüteményt, csak szilvát??? Én? Akit a nagymamája kemencében sült mákos, meggyes, káposztás kalácsokon és túróslepényen nevelt fel??? 
Miután megreggeliztem (szilvából) elmentem dolgozni. Délelõtt amikor korgott a gyomrom ettem még egy kis szilvát, és tudtam, ha nagyon megéheznék, akkor van még a cég konyhájában egy kis ...szilva! 
Önuralom... Érdekes kérdéskör ez! Nekem legalábbis. Nem tudom meddig fogom bírni, most úgy fest, hogy semeddig! 
Ha le tudok feküdni úgy, hogy nem rontok be a spejzba és nem falom fel az ott leledzõ fél szál füstölt kolbászt, majd a házi baracklekvárokat, amiket Tündi húgomtól kaptam tegnap, akkor a mai nap kipipálva! 
De ezt még meg kell úszni szárazon! Izé: kolbászzsírmentesen! 
Természeteesn rámtörtek napközben is mindenféle kínzó rémképek, mint például rántott szelet KRUPLIVAL ÉS KOVÁSZOS UBORKÁVAL.Vagy babgulyásleves PALACSINTÁVAL. Mert ugye ezeket még véletlen sem lehet így együtt, mert ez szétválasztó diéta, aminek az alapja a VAGY-VAGY! 
Ma húsnapom volt (fehérje) de vacsorára már nem maradt husim, így begyömöszöltem a számba még két nagyon finom salátalevelet, uborkaszeleteket és paradicsomot...
Holnap salátanap! Alig várom! 
Kolbászillat.......................
