Anix

Csabimra mindig is azt mondták, hogy nagyon hasonlít rám! Hát, ennek örülök, de én nem tudom megmondani, ez egy külsõ szemlélõnek sokkal könnyebb: felfedezni elsõ látásra az alapvetõ családi vonásokat. Nagyon jól szokott esni, ha hozzám hasonlítják! A többi gyerkõcömet…

Drága Vilmácskám bejegyzésén felbuzdulva (miszerint vannak nem szalonképes gondolatai) vigasztalásul, s csak hogy legyen mersze (kedve, lendülete) megírni õket, rögzítem én is eme nemes fórumon legutóbbi, ócska történetemet! ;) Óóó, annyi mindent szeretnék nem megírni!!!!!!!…

Csak telne gyorsabban az idõ!!! Egyre jobban fortyog bennem az indulat, a düh, de még tûrtõztetnem kell magam, a cél érdekében! Hhhhh........ Ma újabb dolog derült ki számomra (apróság!) amit sejtettem, és igen: igazam lett. Már megint! Ebben is! Ezt a kis bolhafingnyi valamicskét…