Nehéz errõl írnom, mert nem tudom jól megfogalmazni a mondanivalómat.
Akkor körülírom: sokszor volt (van) az, hog ynem volt kedvem ahhoz, amirõl tudtam, hog ykutya kötelességem megtenni, illetve, hogy csak magamat gazdagítom, ha megteszem, de hát az óember... A lusta, makacs, a bizalmatlan, a félõs... Mindig visszahúz, lebeszél, kifogást keres. És mindig TALÁL is!!!
Szombat van. Számomra anyugalom napja. azért, mert így ismertem meg a Bibliából. Isten a szombatot adta a teremtés emléknapjává, a Róla való találkozás napjának. megszentelte, vagyis elkülönítette azt, Maga számára. Nehéz volt ezt megküzdenem a hagomyányosan vasárnapünneplõ énemmel, szokásaimmal, a világ bevett rendjével. De megharcoltam. Manapság már csak magammal viaskodom, a lustaságom és a közönyöm ellen.
