Vasárnap (szinte) egész nap a (leendõ) nappalim faláról kapirgáltuk le a (hozzávetõleg) százéves tapétát, ami annyira egylényegûvé vált már a fallal, hogy alig bírtuk lekönyörögni a spaklijainkkal. DE MI GYÕZTÜNK!!! :P :D :D
Albim is jött segíteni, nagoyn sokat ténykedett, Csabi is, és Dorcijával Erzsi mamához rohangáltak létráért meg baltért és csákányért. Olim festette buzgón a falat (vízzel) Mercim meg a takarítóbrigád szerepében tündökölt! ;)
Hajnikám 3-kor hétfogûsos ebéddel örvendeztetett meg mindnyájunkat.
Csabberom oan alaposan kiásta a nyáron kiveszett két (immáron) rozsdabarna tujámat, hogy áldásos tevékenysége során sikeresen átvágta ásóval a szennyvízcsövet is! :O Ami immáron begyógyult, jó vízszerelõ ismerõsön ingyen tette rá a kezét... ;)
Közben kiderült, hogy Albert szobájának (ex-nyári konyha) ablakát a szentlelken kívül már csak a vakolat tartja, tehát naon sürgõsen ablakot is kell vennem (a semmibõl!). Erzsi mamámnál szerencsére van egy, jó méretû, annyi hibával, hogy nincs benne üveg! :D
Oli szobája ki van javítva, kétsoron lealapozva (márcsak a harmadik sor hibádzik, és a szín) csakhogy fel kellett szedni a padlóját, mivel el volt rothadva... Nos, ennek javítása az betonozással kezdõdik, az meg azzal, hogy sódert és cementet kell venni és helyszínre vitetni. Gyuri öcsém ötletére hívtam telón egy helyi cement-gurut, aki némi kis kp ellenében ki is szállította az anyagot. Úgy, hogy tök smeretlen vagoyk neki, és majd fizethetek pár nap múlva... (???) :O :)
Közben kiderült, hogy kéne lépésálló hungarocell is szigetelésnek, meg párazáró fólia, na meg ugye mindezekre ha megkötnek, illetve helyükre kerülnek, akkor laminált lap is, de az alá meg valami szivacsos nyavalya kell. Cirka 70-100 Ft/folyóméter áron, ami klassz ár, meg az 1200 Ft/m2 is a laminált lapra. Icu barinõm fél órával melõ befejezte elõtt átjött értem, visszaspuriztunk a mi falunkba, aztán 3 perc alatt kiválasztottuk, holnap mehetünk érte. Milyen frankó, hogy csak 10-én van fizim... :(
Közben fõnim minden festék mellé (kül- és beltéri) hozzápakolt még lábazatfestéket is, mer' azt szerénységbõl nem kértem...
Csupa boldogság az élet, már csak betonkeverõt kéne holnapra szereznem meg talicskát, aztán egy ideig (mondjuk kettõ órahosszán át?) nyugalmam lenne. Bár ez boldog izgatottság, és tegyem hozzá, hogy ennyire pénz nélkül még az életben nem intéztem el semmit... :D
No mani, és minden megy amaga útján!!! Ki érti ezt? :O :) :)
Milljom puszim, most mennem kell dolgozni.