Megsértõdtek, érzem...

Nadelesz*rooom!

Nálam mindenki hozzászokott, hogy folyamatos vendéglátás van: nálam lehet aludni bármely hétköznap. A lakásomban állandóan átmeneti menekültszálló fíling van, különösen ha reggel mély sóhaj kíséretében szétnézek a nappaliban, a hálóban, meg a gyerekszobában. Egyszerûbben fogalmazva disznóol, vag ykupleráj, válogasson mindenki, kinek mi a szimpatikus.

Tudjátok, pár hete cicológushoz járok, MEGOLDANDÓa lelki eredetû gondjaimat, melyek utóbb már mindenféle fizikális tünetben jelentkeztek. Elfáradztam, na! Pihenni akarok, abban az értelemben, hogy rühellem, hogy szinte minden nap ganédombra ébredjek, és drága gyermekeim meg a húgom mit akik jól végezték dolgukat -a takaró ketté hajtása nélkül, vagy egy morzsácsak kukáig juttatása nélkül lazán lelépjenek... Nekem meg állandó lelki gyötrelem, hogy fél 6-ra hazérve hogyan varázsoljak patyolat rendet és tisztaságot a tornaóráimhoz 6-ig, amik ugye szintén a nappalimban folynak. Elég kimerítõ!

Ma írtam Frászon húgomnak, hogy meg ne haragudjon de a héten a maradék nagyon pici szabadidõmben takarítani meg pihenni szeretnék. Válasza: Ok... Pfff -akkor ugye most is nekem kell kellemetlenül éreznem magam, nekem rohadéknak? :O Mint mindig. Hát................... NEM!!!

Gyerekeimmel is hamarosan közlöm, nekik nem lesz akkora érvágás.

Pihenni szeretnék, dolgom is van ezer, bocsássa már meg nekem a világ, hogy nem állok a nap 24 órájában 25-ben mindenki rendelkezésére!...(Tegyem hozzá a magam kötelességei, elvégzendõ feladatai, és egészségem rovására.)