Délután egyre jön Istvánom. :)
Kivárattam vel ezt az idõpontot, persze közben jól kitoltam magammal is, de hát a nevelés az nevelés! :P :D
Jó volt ez az idõ arra is, hogy megnyugodjunk, gondolkozzunk, sóvárogjunk, és a lehetõ legkomolyabban tûnõdjünk azon, vajon akarunk-e a másiktól valamit, és ha igen: mit akarunk egymástól???
Nagyon várom: készülök! :) Étellel-itallal, szépítem a lakást és magamat is! :)
Elképzelhetõnek tartom, hogy kapok virágot (a szülinapomra) és gyanús, hogy tortát is hoz, mert rafkósan kérdezgette milyen tortát szeretek? Meg milyen csokikat?
Ha nem hoz semmit se (amit kizártnak tartok!) akkor is boldog leszek, mert ÕT várom!
Gondoljatok rám délután!
Mindenkinek szép szombatot! ;)
