Az én lelkem csak a teremtõ Istennél nyugszik meg!
ZSOLTÁROK KÖNYVE 5. FEJEZET
2. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
3. Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
4. Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
5. Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
6. Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.
7. Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
8. Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
9. Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!
10. Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
11. Kárhoztasd õket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
12. És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.
13. Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
