Mármint én, nem a szerelés!!! 
A rendrakás meg??? Még egyáltalán nem látom a végét... Nemrég mentek el az asztalosok.
Holnap estére meg már 6 és 7 órára tornákat szerveztem! 
Hát, bátraké a cseresznye!!! 
Kész kell lennem addigra, legfeljebb a többi szobába nem engedek be senkit!
Nagyon furi... Minden átrendezve, a hálóm, a nappali, az elõtér. Egyedül a gyerekszobábanl nem voltam hajlandó semmit újítani! Szép lett egyébként a "tornaterem" rész, négy-öt ember kényelmesen elfér, plusz én.
A mai "eredményeim":
-törött üvegû családi kép, ahol a nyolc tesómmal meg aszüleinkkel ülünk egy kanapén meghitt karácsonyi békességben. (Már összesöpörtem az üvegdarabokat! )
-lecsempült ajtófélfa (jelszavunk ez volt: ha ügyesek nem is vagyun, erõsek annál inkább. Ebbõl adódóan:)
- letört szekrényajtó, ingó-bingó szekrény... Mondjuk ez akkor nem volt annyira vicces mikor, én húztam bent a hálóban, Albert tolta a folyosón, és beszorult a nyamvadtja!!!
Se ki, se be!!! No, be kell valljam, miközben folyt rólam a víz és kapkodni akartam a pakolással, ez meg sehova, hát kiszalkadt a számon pár alföldi stílusban cifrázott szép szó. Benne volt a szent is! 
-dobozok, ládák szanaszét
-két zsák kiszanált lom
-három darab levert szekrény...
Nem sorolom tovább, elegem van!!! 
Na, megyek csirkét sütni. Igen, most, 3/4 7 után... Meg visszapakolni a ruhát -ahova lehet, mert holna 8 után még jönnek -szekrényajtót visszaszerelni!!! Komódlábat felfúrni, aljzatokat szerelni (némely takony módon dolgozó villanyszerelõ után/helyett, tükrötfelfúrni, fürdõszobai kisszekrényt feljebb tenni és áramba kötni, egyebek...
Mellesleg mindjárt lesz két vendégem is... 
Na pusszka Mindenkinek és szép estét!
