...legalábbis olyan gyorsan nem, mint terveztem.
Szép sorban haladok a munkáimmal, amiket beterveztem!!! 
De ez a meggyfejtés... Brrr! 
Nagyon jó háziasszony akarok lenni, úgyhogy erõltetem a dolgot. És csak a fél konyhán csorog le a piros lé, és még nem ragad az egész lakás padozata tõle. Ügyes vagyok??? 
Még kábé fél óra munkám van vele.
Idõközben fõztem ebédet, sütöttem egy meggyes-pudingos piskótát, kimostam és kiteregettem, és elmosogattam egy csomó edényt. Vendégeim is voltak, õket is kínálgattam.
Már csak egy dolog fog kimaradni a mai napból: a fürdés a tóban! 
Mire odaérnék, fél órát fürödnék, jöhetnék haza, ami kocsival szupi is, de egyedül bringával kissé izgalmas lenne... Bõven sötétben kéne tekernem már. 
Valaki vigyen el, léééciii! Aaaannyira szeretnék uszikálni! 
*szép szemekkel néz*
(Ja, a másik kimaradó program az a fickóval való találka, aki -ma végképp rájöttem- egy bitang nagy bunkó! Nemcsak a mai randit mondtam le, hanem lehúztam a szóba jöhetõ hapsik listájáról is! Nem komálom a tolakodó, illetlen, nagyképû, tuskó fazonokat, még akkor sem ha helyesek. Zéró tolerancia!!! 
A külsõ önmagában még semmi!)
Nah, ég veletek, majd még jövök ma, csak befejezem a meggyecskét!
Pussz!
